A székhelyszolgáltatás nagyszerű segítséget jelenthet a vállalkozók számára. A szolgáltatás által számos operatív feladatot átruházhatunk egy iroda munkatársainak vállára. Azonban – mint minden más területen – itt is érdemes nagy hangsúlyt fektetni arra, hogy csak és kizárólag megbízható, jogszerűen és törvényesen működő partnereknek adjuk bizalmunkat (és pénzünket).
Ezúttal összegyűjtve szeretnénk felhívni a figyelmet néhány pontra, amikre különösen ügyelnünk kell, hiszen a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részéről konkrét szabályozások vonatkoznak.
Mindenek előtt érdemes tisztában lenni azzal, hogy a NAV ellenőrei sokszor gyanús szemmel tekintenek a székhelyszolgáltatás intézményére. 2017 óta konkrét jogi szabályozás vonatkozik a székhelyszolgáltatást kínáló irodákra, ami 7/2017. IM rendelet néven olvasható. Ezt követően 2020-ban további szigorítás által a szolgáltató vállalkozásokat bevonták a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) hatálya alá. Ezzel pedig előírták, hogy a székhelyszolgáltató irodáknak (a bankokhoz hasonlóan) ügyfél-azonosítási és átvilágítási eljárást kell végrehajtaniuk ügyfeleiken.
Ugyancsak lényeges, hogy a székhelyszolgáltatást kínáló partnernek van-e tulajdon- vagy használati joga az ingatlanhoz. Ha nincs, a székhelyszolgáltatót fiktívnek minősítik, így a székhelyszolgáltatás sem törvényes, és az igénybe vevő fél is bajba kerülhet, hiszen adószám törlés, illetve cégtörlés lehet a következménye. Az ilyen cégek által nyújtott szolgáltatásokat a NAV fiktívnek nyilvánítja. Tehát a cégek nemcsak saját működésüket, hanem a velük kapcsolatban álló partnereket is veszélybe sodorhatják.