Gépészet

Az egyenáramú villanymotorok szerkezete

Nem a legkönnyebb feladatra vállalkozik, aki megpróbálja mindenki számára felfoghatóan elmagyarázni, mi is az a villanymotor. Egy dolog, hogy a szakemberek már a legtöbb esetben olyan evidenciaként taglalják ezeket az elvont valóságokat, mivel ők, mint a szféra szerves tagjai minden darabjával képben vannak.

Tudnak egzakt leírást adni, hogy is működik ez az egész, milyen henger és milyen szelep található a létező összes egyenáramú villanymotorban, és elégedettek azzal, ahogy átlátják, ezek a szerkezetek miért is áldás a társadalom számára. Majd egy nyilvános tájékoztatón, fórumon olyan elvont zsargont használva kommunikálnak, hogy egy laikus amellett, hogy fel nem fogja mindezt, még azért benne is van ez a diszkrét nyomás, hogy igazából ő a problémás, hogy nem ért ebből egy mukkot sem.

De túl azon, hogy nem vagyunk szakik sokan, bátorkodjunk megpróbálni értelmezni ezt a történetet. Fizika óráról már mindenkinek ismerősen cseng a villanymotor szó, ezért feltételezhetjük, hogy az egyenáramú villanymotor kifejezés sem lehet teljesen távol. Attól függően, hogy alakítja át az energiát, lehet motor vagy akár transzformátor, ez attól függ, hogyan állítjuk be, de az egyenáramú villanymotorok mindenképp a mechanika egy elég izgalmas találmánya. Az egyenáramú villanymotor lényeges jellemzője, hogy a villamos energiát alakítja át mechanikus energiává. Erről kapta nevét, az egyenáramú villanymotort, míg fordított változatában egyenáramú generátorról beszélnénk.

Alkalmazását nézve, az egyenáramú villanymotor lehet generátor, kefés motor, stb, mint a hagyományos biciklilámpa. Viszont a lényeges eltérés a két esetben, hogy míg az elektromos motornál elektromos teljesítmény van bemenetnél, és mechanikus van kimenetkor, addig a transzformátornál mindkét irányban elektromos áram dolgozik.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük